5. fejezet

Ott álltak a tisztás szélén és vártak, közben Kiara ismét lefeküdt, hogy Alexa le tudjon csusszanni a hátáról. Nem sokkal azután, hogy ismét szilárd talajt érzett a lába alatt, kettő hatalmas farkas futott feléjük. Mindkettő szőre szürke volt, ám egyiküknek világosabb, míg a másiknak sötétebb mintázata volt. Lexa közelebb húzódott Kiarához. Hirtelen az ellenkező irányból is megjelent két állat, egy vörös szőrű és egy majdnem fekete példány, ám ez az egy különbözött a többitől. Habár négy lábon futott így is látszott, hogy más. Mind a négyen könnyedén átugrották a patakot, majd lépésben közeledtek hozzájuk.  Amikor megálltak, hogy ő nem úgy nézett ki akár egy hatalmasra nőtt egyszerű farkas. Olyan alakja volt, mint amit Kiara vett fel először a házban. Hosszú, erős lábak, éles karmok emberszerű kéz és farkas tekintet.

- Kiara! Vonyityeg a fityeg? Már vagy három napja nem láttunk. – szólalt meg egy viszonylag mély férfihang Lexa fejében, mikor a sötétszürke állat odalépett hozzájuk. Kiara halkan felkacagott.

- Látom semmit se javultál Barabás. Kicsit zűrös ügy volt rátalálni a kisasszonyra. A vámpírok eléggé mozgolódtak utána, ma például pár dzsinnt küldtek ránk. De hagyjuk most ezeket a sötét dolgokat. Falka, bemutatom Alexát, Alexa, ők itt a falkám. – mondta ünnepélyesen, és ellépet a lány mellől. Négy kíváncsi sárga szempár meredt rá. Lassan körözni kezdtek körülötte, mindegyikük alaposan megnézte magának, mint ahogyan egy csirkét szoktak a hentesnél. Lexa óvatosan tekintett egyikükről a másikukra.

- Jó a kondija, még így emberként is. – szólalt meg a világos egyed lágy női hanggal, és orrával kicsit meglökte a lányt.

- Igen. Jó vadász lehet belőle, de felderítőként is sokra viheti. – mondta a sötétebb

-  Mind igaz, amit mondotok, de előbb még ki is kell képezni, az pedig nem lesz egy sétagalopp, mivel még csak nem is farkasok voltak a szülei. – jegyezte meg vörös társuk.

- Éppen ezért kell mielőbb kezdenünk a tanítását. – szólalt meg ismét Kiara, és a kört megbontva a lány mellé lépett.

- Detti, te fogod tanítani neki az alapokat. Tudod történelem, vadászat, ilyesmi. – szólalt meg a rőt szőrű egyed.  A farkas aprót bólintott, jelezve, hogy megértette feladatát.

- Barabás, neked a lopakodás és kémkedés fortélyait kell megmutatnod neki. Kiara, te pedig megmutatod neki, hogyan is kell nyomot olvasni. – fordult utoljára a fekete társához.

- Rendben. Akkor mindenki tudja mi a dolga?

- Igen! – válaszolták kórusba.

- Jó. Akkor én mentem, csak ügyesen Alexa! – mondta búcsúzóul.

- Oké, akkor munkára fel! Alexa, te menj Dettivel, ő kezdi a tanításodat. Ne vágj ilyen halálra vált arcot, nem fogja leharapni a karod. Ő megmutatja, az úgynevezett „főhadiszállásunkat”. Tőle megtudod majd ki- kicsoda, miért vagy itt, meg miegymás. Ó Gaia szerelmére menj már! – mondta, és odalökdöste fejével a másik farkashoz.

- Anya! Jössz már? – szólalt meg a két lábon járópéldány.

- Sajnálom, hív a kötelesség. Jó tanulást. – köszönt el, és a többiek után futott. Lexa nézte amint eltűnnek a fák sűrűjébe, majd visszafordult az idegen állathoz. Szőre, akár az ezüst csillogott a napfényben. Kicsit még reszketett, de erőt vett magán. Sok volt ez a mennyiségű információ ilyen kis idő alatt. Az események olyan gyorsan váltották egymást, mint egy kidolgozatlan mozifilmben sok elvarratlan szállal. Pár percig csak nézték egymást a farkassal értetlenül.

- Hát, akkor induljunk is minél előbb megyünk, annál hamarabb kezdhetjük az „órát”. – lefeküdt, hogy Alexa fel tudjon kapaszkodni a hátára. Kicsit tétovázott, de aztán mégis felszállt rá. Mégis hogy kerültem én ebbe a helyzetbe? Kezdem azt hinni, hogy megőrültem. Amint elérték a tisztás szélét Detti egy vágtázó ló sebességével rohant a fák között. Lexa erősen kapaszkodott, hogy megőrizze egyensúlyát, ami igen nehéz volt, főleg amikor ágak célozták meg a fejét. Őt percnyi futás után lassítottak, és sétálva folytatták útjukat, közben Alexa leveleket távolított el a hajából. Hirtelen a fák takarásából kibontakozott egy kunyhó. Oldalát masszív gerendák alkották, amin nagy ablakok díszelegtek. A lány lecsusszant a farkas hátáról, és közelebb sétált az építményhez. Szép, zöld fű növekedett mellette, a közelében lévő köveket bolyhos moha takarta. Pár virág is kibújt a földből, színes árvácskák és pitypangok tarkították a földet, a nagyobb fák törzséről gombák néztek le rájuk.

- Szép, igaz? – a hang a háta mögül jött. Gyorsan megfordult, és egy tőle nem sokkal magasabb lányt látott maga előtt. Sötétbarna vállig érő haja volt, szeme szintén barna volt, mi felett hosszú szempillák helyezkedtek el. Pisze orral és sportos testalkattal rendelkezett. Alexa most nem lepődött meg annyira, mint amikor Kiara változott át először, de még nem szokta meg teljesen az új helyzetet.

- Gyere. Megmutatom a házat. – mondta, és szélesre tárta az ajtót Lexa előtt. A lány egy tágas nappaliba lépett. Egy kerek asztal körül, kapott helyet a dívány, majd nem messze volt egy kicsike konyha is, ám nem volt benne hűtő. A konyha mellett volt még egy helyiség. Ebben a szobában pár szekrény kapott helyet, semmi más nem volt benne. Szerény kis ház volt, mégis minden kapott helyet, ami a túléléshez kell.

- Rendben. Kinézelődted magad? Oké, akkor mehetünk is. – Kisétáltak a házból, és az ajtóval szembe gyalogoltak körül belül egy kilométer távolságot, amikor egy hatalmas tölgyfa tűnt fel előttük. Törzsét talán még tíz ember se érte volna körül. Rengeteg vastag ág nyúlt a fény felé, vaskos gyökerek szívták a tápanyagot a talajból. A lányok leültek az egyikre, ami kiállt a földből.

- Nos, kezdjük a legelején. A falka tagjaival. Ugye én vagyok Detti, a sötétszürke farkas az én párom Barabás, a vörös szőrű Csaba, akinek Kiara a párja, az a majdnem fekete farkas pedig a lányuk Auróra. Eddig világos? Rendben akkor folytatom is. Először is a falkában van egy rendszer. Mindenki, aki benne van, egy szinten helyezkedik el, és mi megkülönböztetünk hat szintet. Az első szinten vannak a gyerekek, kölykök, ahogy hívni akarod őket. A második szinten vannak azok, akik még nem teljesen tudják kontrollálni az átváltozásukat, az alakváltásra csak telihold idején képesek. Nos, ők már kezdik hanyagolni az emberek társaságát, és egyre jobban inkább az erdő felé húz a szívük. A reflexeik és az érzékszerveik megerősödnek, és nem tudnak eltévedni, akkor se ha életükbe ott jártak először azon a helyen. Ilyenkor már nem fog rajtuk az ezüst se, kivétel ez alól a fej és a szív. A harmadik szinten vannak azok, akik már tudják kontrolálni az átváltozásukat. Az érzékeik kétszeresére nőnek, és sokkal erősebbek, mint egy velük egy szinten lévő vámpír. Ilyenkor már teljesen meg szokták szakítani a kapcsolatot más emberekkel, és az ezüst sem sebez rajtuk. Őket követik a domináns egyedek. Ők tartják össze a falkát, segítenek a fiatalabbaknak irányítani a belső farkasukat. Majdnem ugyanannyi tiszteletet kapnak, mint az alfák, vagyis elég egy morranás, és a többiek behúzott farokkal vonulnak vissza. A vérfarkas alak mellett, már fel tudják venni egy normális farkas alakját is, ami elég praktikus, ugyanis nem lehet tudni vérfarkast vagy egy sima farkast lát az ember. Őket követik az alfák. Az alfáknak már nem csak a fizikai, hanem a mentális erejük is sokkal nagyobb. Elég belépniük egy szobába, és a kisugárzásukkal mindenkit „térdre kényszerítenek”. Senki nem szeretni dühössé tenni az alfákat, mert az egyenlő a halálbüntetéssel. Az alfa fölött áll a falkavezér. Ők Gaia kiválasztottai, akik megalapították a falkát. A falkavezér lehet nőstény is, ugyanis az nem lenne igazságos, ha egy hím csak azért irányíthatni a falkát, mert a nőstény párjául választotta. A falkavezér dönt a falka sorsáról, az ő felelőssége mi lesz vele, a párja ugyan beleszólhat, de a döntés mindig a falkavezéré. Mérföldekről is érzi, mit csinálnak a falkában, minden egyes tagra képes összpontosítani és akár olvasni is a gondolataikban. Ha a falkavezér valamiért nem tud megjelenni egy „gyűlésen” akkor a párja veszi át a szót. A vezér akár élete árán is védelmezi a falkáját, és ha valaki valami csoda folytán fellázad ellene, azzal kivívta a saját halálos ítéletét. A falka elhagyására a kérelmet is tőle kell kérni. Huh. Remélem érted a lényeget.

- Ömm igen. Van hat szint a falkába, és a falkavezér, az alfa, valamint a dominánsok zaklatása nem túl jó ötlet. – mondta Alexa, miután Detti befejezte hosszú monológját.

- Tökéletes. Kérek egy percet, csak kifújom magam, és folytatom tovább. Oké, nos mondjuk a következő dolog lehetne, az, hogy milyenek is vagyunk valójában. Szépen felvázolom a dolgokat.  EGY: nem vagyunk gyilkos vadállatok!

KETTŐ: nem változunk át minden éjszaka fenevaddá, s öljük meg azt, aki éppen szembe jön velünk!

HÁROM: nem ugrunk neki egymás torkának csak azért, mert éppen nem szimpatikus nekünk!

NÉGY: Nem halunk bele, ha ezüstgolyót repítenek a fejünkbe! Sőt a kereszt, a fokhagyma, és a karó se sebez minket, bár ez inkább a vámpírok legendájához kapcsolódik, de életem során már találkoztam pár emberrel, aki keverte a dolgokat. Következő a falka törvényei. Figyelj jól. A falka a családod. Védd a gyengébbet, tiszteld az erősebbet, és ha kell, segíts a többieknek életed árán is. Ha elárulod a falkát, akkor halállal lakolsz, és ha szeretnéd elhagyni a falkát, akkor mint mondtam, a falkavezértől kell engedélyt kérned, ám ez a kérés a harmadik szint alatt automatikusan meg van tagadva. Embert ölni szigorúan TILOS! Kivéve, ha az a bizonyos személy ártott a falkának, mert akkor aláírta a saját szerződését a halálba. A falkavezér szava szent! Továbbá alfanőstényt, vagy alfahímet nagy becsben szokás tartani. Ennyi is lenne dióhéjban. Ja, én buta, kifelejtettem a dominanciaharcot. Ugyan, nem kell rögtön lefehéredni a hír hallatán, ugyanis nincs olyan, hogy dominanciaharc.

- Akkor mégis hogyan lehet egyre magasabb szintekre lépni? – kérdezte Alexa amint kezdett visszatérni eredeti kreol bőrszíne.

- Igen, vártam, hogy feltedd ezt a kérdést. Ehhez szilárd erkölcsösség és elszántság kell. Vegyünk például téged. Ha egy farkas csatlakozik a falkához, és megerősödik, akkor sem akar minden áron vezér lenni, mert a farkasok nem hataloméhes dögök. És ha valami csoda folytán egy idegen farkas lesz a falka tagja, akkor őt az alfa egy harapással, fogalmazzunk úgy, hogy megjelöli. Mondtam már, hogy itt ki melyik szinten áll? Nem? Akkor figyelj. Auróra a hármas szinten van, szóval még nem tud normális farkas alakot felvenni. Én és Barabás a dominánsok szintjén állunk, fölöttünk meg Kiara van, az alfanőstény. Gondolom ebből már levontad a következtetést, de azért elmondom, hogy Csaba a falkavezér. Te most a második szinten vagy, de nyugi, ahogy érzem, hamar egymás mellett lehetünk mi hárman. És még valami gyorsan. Egy farkas élete során csak egyszer választ párt. Már amikor először meglátják egymást, akkor is érzik azt a különös vonzást egymás iránt, érzik, hogy Gaia egymásnak teremtette őket.  Mivel akarod folytatni? Történelem, vagy inkább anatómia szerűség?

 - Hát engem igazából az érdekel, hogy amikor átváltoztok az valójában, hogy is történik. – szólalt meg.

- Ez egy nagyon jó kérdés, akkor lássunk is hozzá. – Detti felkelt és kicsivel arrébb sétált. Alexa mereven nézte őt. A farmernadrágos, fekete pólós lány helyét lassan egy három méter magas állat vette át. Az átváltozása alig tartott pár másodpercig, ezért Lexa nem tudott mindent megfigyelni.

- Az értetlen arcodból arra következtetek, hogy nagyon nem láttál semmit. Hah, akkor elmagyarázom. Az átalakulásnak több fázisa van, és az olyan farkasok, mint én vagy Barabás, vagy akár Auróra, már kordában tudjuk tartani a bennünk élő állatot, ezért nem szükséges a Hold és az est a változáshoz. Az első fázisban inkább a belső szervek változnak, összemennek, megnagyobbodnak, helyet cserélnek satöbbi. Ilyenkor külsőleg még nagyon semmi nem változik. A fül hegyesedni kezd, a szem felizzik, és a fogak is változtatják a helyüket. A szemfog kicsit megnő, ami már picivel más alakot ad a szájnak, valamint a haj is hosszabbodik és dúsabb lesz. A második fokozat a legfájdalmasabb. Jajj ne reszkess már, mint a nyúl, ami a reggelim volt, nem olyan vészes, főleg, ha belejössz, és egyre többször cserélsz alakot. Hol is tartottam? Ja, megvan! Na ilyenkor változik meg a csontváz szerkezete. A csigolyák felfelé nyúlnak, ezzel megnyújtva a hátat, és a többi csont is hozzájuk igazodik. Az ínszalagok megfeszülnek,  ahogy megnyúlik a csont, de erősebbek is lesznek. Legjobban a lábfej nyúlik meg és a lábujjak. Az alkar és az ujjak mérete is megváltozik, majd megjelennek a karmok. A fülben lévő porcok megnőnek, és a feszülő bőr hatására feljebb vándorolnak a fejen. A harmadik részben a farkas úgymond kezd „kitörni”, és a hatalmas erőtől az izmok sebes növekedésbe kezdenek mindenütt, ami hatására kicsit lüktetni fog a tested. Ekkor kezd megjelenni a bunda, aminek nem feltétlenül muszáj egyezni a hajunk színével. Tudod, nekem is sötétbarna a hajam, mégis világosszürke a szőröm. A lábon puha ujjbegyek jelennek meg, és a fül egyre feljebb kerül és nagyobb lesz. Az arc kissé összenyomul, majd kezd megnyúlni, ilyenkor kezd

 a koponyacsont is változni. A negyedik fázisban még nőnek egy kicsit a csontok, az inak, meg minden egyéb. Na most alakul át teljesen a fogazat. Élesebbek lesznek, és az úgynevezett agyarak is szinte teljesen megnőttek. A láb már nem változik, és a fájdalom is teljesen megszűnik az adrenalin hatására, a testhőmérséklet ingadozhat kicsit. Az ötödik fázisban minden a helyére kerül. Az átalakulás teljes lesz. Ez a folyamat tarthat kettő másodperctől akár egy percig is. Az első átváltozás mindig a legfájdalmasabb, de amint meg tanulod kezelni, már szinte semmit se fogsz érezni. Hát ennyi is lenne az átalakulás művészete. Különben ezt az alakot általában inkább harcokban szoktuk használni, igazán praktikus, mivel két és négy lábon is lehet futni. Az egyszerű farkas alakot nem mesélem el, biztos vagyok benne, hogy tudod milyen egy igazi farkas testfelépítése igaz?

- Persze, azt tudom. Akkor most történelem? – Kérdezte szomorúan.

- Igen. Farkas történem. Nem fogok mindent hajszálpontosan elmondani, csak úgy nagyjából. Nos, az első két vérfarkas Alignak és Tupilek volt. Nagyon régen éltek, a törzsük kivetette őket, hogy gyorsabban tudjanak menekülni a tél előle, ezért a vadonban hagyták a két nyolc éves kisfiút várandós anyjukkal. A két fivér mindent megtettek, hogy megmentsék anyjukat, és még meg nem született húgukat, de nem sikerült nekik. Tizenhat éves korukig járták az erdőt. Vadásztak, és minden helyet ismertek, ekkor a szellemek megáldották őket az átváltozás képességével. Amikor mindketten a szellemek segítségével megtanulták irányítani a benső farkasukat, visszatértek a törzsükhöz egy nagy adag hússal és prémmel, hálájuk jeléből. A törzs elég rossz állapotban volt, ezért velük maradtak egy ideig. Vadásztak nekik, és tanították őket. 1205- ben, Alignak és Tupilek újra az erdőbe mentek, a szellemekhez, hogy fejlesszék képességeiket, majd 1208-ban visszatértek azzal az elhatározással, hogy a törzset is saját magukhoz hasonlóvá teszik. Ekkor változtak át először, és farkassá harapták a törzs tagjait. Eltelt 50 vagy 60 év és Alignak úgy döntött, hogy kiküldi a farkasokat, hogy új tagokat harapjanak be a falkába. A tagok engedelmeskedtek, és megindultak Amerika többi része felé. Akiket megharaptak, nem mind vitték vissza, pár személyt otthagytak, hogy tovább terjesszék a kórt.  100-120 év múlva Alignak kezdte elveszíteni a fejét. Az összes farkas vezére akart lenni a világon, míg Tupileknek nem jutott semmi a hatalomból, de ő ezt különösebben nem is bánta, ellentétben a többi farkassal. Nem tetszett nekik, hogy Alignak akar mindenkit irányítani, és elhatározták, hogy fellázadnak ellene. Tupilek kiharcolta, hogy had beszélhessen előtte a testvérével, hátha meggondolja magát, ám nem így történt. Alignak mohó volt, megrészegítette a hatalom utáni sóvárgása, ezért a falka fellázadt, és lelökték egy vízesés tetejéről. A farkasok szétszóródtak, és kisebb falkákat kezdtek alapítani. Tupilek, megkért pár embert, hogyha a helyzet kezdene súlyossá válni, és a farkasok elveszítenék fejüket, állítsák meg őket. Ők lettek az Őrzők. Halálának körülményei nem pontosak, de vannak, akik azt állítják, hogy követte testvérét az örök sötétségbe. Gyorsan frissen ennyi, de ha érdekel, akkor elmesélhetem részletesebben is. – a farkas, ami eddig magyarázás közben rótta a köröket Lexa előtt, most hirtelen megállt és a lányra pillantott.

- Köszönöm nem kell, ennyi éppen elég volt. – vágta rá a kelleténél kicsit gyorsabban Alexa.

- Rendben, ha nem hát nem. Akkor mesélj magadról. Érdekel milyen életed volt, mielőtt találkoztál velünk. – újra emberi alakot felvéve leült a lány mellé a fa gyökerére.

- Hát, amíg a szüleim éltek addig elég jó életem volt. – kezdte. A lány szorgosan mesélni kezdte élete legapróbb részleteit is, amiket Detti figyelmesen hallgatott. Egész délután kint ültek fánál, és egymás meséit hallgatták, egészen addig, míg a nap első sugarai le nem mentek, és megjelent az égen a Hold.